Sziasztok!
Tudom,egyszerűen mindig belekezdek egy story-ba és egyszer csak mindig abba marad....
Ezért!
Úgy döntöttem ,hogy ti fogjátok eldönteni hogy legyen e új rész és hogy melyikből VAGY Belekezdek egy teljesen ÚJ story-ba ami iszonyathosszú lenne és végig is vinnem egy másik blogon. Hogyha a valaki az új blog mellett döntene az írjon komiba egy meglehetően jó Blog nevet, valamint úgy döntöttem egy időre kéréseket is írok. Ha szeretnéd hogy a te párosodról írjak jelezd komiban és egy párost is dobj mellé egy műfajjal együtt pl.:Horror,dráma,Creepy vagy , ilyenek és más blogok olvasásához is kellemes szórakozást kívánok Bye ;)

Idol Academy 2.Fejezet

Sziasztok! Ma úgy döntöttem hozok még egy fejezetet remélem tetszeni fog :)




 
"-Yoongi-Hmm? Miaz Tao?-Van kedved a hétvégén át jönni ?-Ok majd megkérdezem anyuékat hogy van e valami program a hétvégére.-Ezaz!-mosolygott nagyban legjobb barátom de már olyannyira hogy akármit mondhattál volna neki de semmitől nem lankadt volna a vigyor a szájáról.Alig gondolatom végét befejezve hallottam meg a megmentő utolsó órai csengetést,végre mehettem haza persze mielőtt neki indultam volna a hazavezető útnak szándékomban állt legjobb barátom tol elköszönni .Miután gyorsan el i köszöntem legjobb barátom tol meg is indultam hazafelé.Majd mikor a házunk elé értem elő kotortam a táskámból  a kulcsaimat és léptem is be azonnal a házba.Mikor beléptem hangos sikoly csapta meg füleimet          Már vontam volna kérdőre valakit útközben a nappali felé mikor megláttam édesapámat holtan a padlón édesanyámmal eggyütt .Egyre feljebb vezettem tekintetemet a padlóról mikor megláttam egy nagydarab fekete ruhás férfit egy pisztollyal a kezében amit pontosan rám készült emelni de valaki megakdályozta benne az a valaki a húgom volt aki könnyes szemekkel meredt hol rám hol a másik húgom ra vagy éppen a szüleink re de tudta jól hogy tőlük már az elkövetkezendő kérdéseire nem kaphat válaszokat. A böhöm férfi húgomat nézte végig ez nekem pont kapóra jött a földön megpillantottam egy pisztolyt míg nem figyelt erőt vettem magamon a fegyverért nyúltam amit amint nyomban megkaparintottam rászegeztem a fickóra és meghúztam a ravaszt.Eltaláltam ugyan de nem úgy nézett ki mint aki megérezte volna a golyót vállában.A férfi elég gyorsan kapcsolt de én nem,mielőtt észre vehettem volna már melkasomban éreztem a golyót .."-Suga!!Suga!Kérlek válaszolj..Suga..-hallottam meg V hangját amire ki akartam nyitni szemeimet de valahogy nem ment.Nem voltam ura a testemnek.-Kérlek..-hallottam meg újból szobatársam hangját de mostmár úgy hangzott mintha sírna..sír..miért? Mi történt? Nagy erőt vettem magamon és fel nyitottam igaz nagynehez de sikeresen szemeimet és olyat láttam amit még nem.V aggódó arcával találkoztam . Már lassan egy hete szobatársak vagyunk de ez idő alatt mindig kis féltékeny mégis boldog volt.- V.-Yoongi!-szemei újra könnyben áztak mire felültem legalábbis próbáltam felülni ágyamban,de nem nagy sikerrel mivel V a nyakamba kapaszkodva borult velem együtt . Nem szólt hozzám nem nézett a szemembe csak nyakamba borulva hallottam hangos zokogását és éreztem ahogy könnyei áztatják el pólókmat teljesen.- V. Kérlek szólj hozzám tudod milyen nyomasztó ez így?-Erre a mondatokra fel kapta fejét és szembe nézett -Yoongi..te el sem hiszed mennyire boldog és   feldúlt vagyok most-De miért? Nem értelek.. Nem szoktál a nevemen szólítani ,mi a baj?- Yoongi. Tudod hány óra van?-tette fel a kérdést amit nem tudtam hova rakni miért kérdez ilyet. Rá néztem az órára és mondtam nyugott hangon az ölemben ülő fiúnak.-Fél egy múlt nègy perccel.- Ès milyen nap van?-Nemtudom.-csütörtök.Yoongi...te vasárnap feküdtél le aludni és most keltél fel..mi tőrtént veled? Tudod te mennyire aggótam érted? Álmodban beszéltél ..valami olyanról hogy a szüleid..-V kérlek ezt ne most,jó?-vágtam szavába mielőtt be fejezhette volna mondatát.-Rendben. Én most megyek szólni az igazgató nőnek hogy felébrettél és hogy jól vagy ..azthiszem..- Kimondta és gyorsan le is lépett én pedig még mindig olyan fáradt voltam mint aki négyhete nem aludt rendesen ezért gyorsan lefürödtem varázsoltam magamra valami ruhát és vissza feküdtem aludni igaz mielőtt ezt megtettem volna többször is megfordult a fejemben hogy egyek valamit de semmi étvágyam nem volt. Aludtam még egy keveset majd mikor felkeltettem a még mindig a mellettem aggódó szobatársam at találtam magam mellett. Idegesített hogy ennyire aggódott mégis nagy bisztonság érzet fogott el a közelében.nagynehezen feltápázkodtam és elindultam a konyha irányába hisz már éhen halni készültem.Mikor betettem a lábam a konyhába  mgtorpantam.Kész ételek fogadtak az asztalon ,aztánt kb egy másodperccel később vállamon éreztem azt a hatalmas kezeket amik bisztonság érzetet adtak ezért egyből tudtam ki àll mögöttem . -V.-szólítottak meg a személyt akinek jelenléte valahogy éltetett.-Monnd.-szólalt meg ő is nyugodt hangon -Ez itt mind..-Igen,neked csináltam-Köszönöm -Nincsmit ,menj egyél -mosolygott rám gyengéd mosolyával ami most igazán elbűbölő volt ,valahogy ... megakarom kaparintani..valamiért mindig ilyen érzés fog el a közelében. De miért? Ez így nem normális.. Vonzódom hozzá? Az láz lehetetlen .. A nőkhőz kéne vonzódnom nem? Ő is férfi ,nem működne köztünk semmi...legalábbis akkor így gondoltam...



Sziasztok tudom,tudom ez nem lett jó..de tehetek én róla hogy tegnap elaludtam?? Ha valaki szeretné hogy folytassam akkor írja hogy szeretné mert így eléggé bizonytalannak érzem magamat..jók -e az írásaim ? Vagy nem? Adjam fel vagy harcoljak?